Ez idő alatt vírus,baktérium,penész és szagmentesítheti az összes helyiségét az épületben de még a garázs és járművei is kényelmesen kezelhetők.
Forrás: https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/
ozongeneratort-kapott-a-kalocsai-korhaz-2613294/
Az ózonkezelés ma már igen elterjedt, széles körben alkalmazott fertőtlenítő, szagtalanító, penészmentesítő eljárás. Akár lakásokban, irodákba, rendelőkbe, gépjárművekben, éttermi konyhákban, orvosi rendelőkben, öltözőkben, konditermekben, élelmiszerek tárolására használt helységekben, tehát minden olyan helyen használható, ahol szükséges lehet a higiénikus környezet, a jó és tiszta levegő, azaz a léghigiénia.
Az ózongázzal történő kezelés vegyszermentes, hiszen az ózongenerátor a levegőből állítja elő a szükséges ózonkoncentrációt. A levegőbe juttatott ózongáz még azokat a felületeket is eléri, amelyeket fertőtlenítő vegyszerekkel nem lehet. Az ózonos fertőtlenítés olyan eredményes lehet, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel előfordulhat.
Az ózongáz három oxigén atomot tartalmaz, míg a belélegzett levegő kettőt. Az ózon molekulák az erős oxidáló hatásuk miatt, igen rövid életűek és rendkívül reaktív képességgel rendelkeznek. Mindig találnak maguknak megkötni való szennyeződést, kórokozót, szagmolekulát. A találkozás pillanatában bekövetkezik az oxidáció, mely során az ózon visszaalakul oxigénné. Az ózonkezelés gyors, hatékony és - körültekintő alkalmazás mellett - biztonságos módja a fertőtlenítésnek. A kezelés után legalább 30 perc türelmi időt követően már elfoglalható a kezelt terület. Az alkalmazás végeztével nem marad más csak, tiszta, friss, fertőtlenített levegő. Nincs káros vegyszermaradvány!
A 19. században az emberek elkezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. Száz év leforgása alatt pedig az emberek ózonhoz való kapcsolata és hozzáállása jelentősen megváltozott, és annak használata széles körben elterjedt. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában. Az ózonnal kezelt víz íze és állapota jobb, mint a hagyományos csapvízé. 1904-től ugyancsak elterjedtté válik az ózon használata a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó táplálékok frissen tartásánál. Igénybe vették az ózon jótékony hatását a világháború idején az emberek fizioterápiájához, valamint később a sportolók izomzatának fejlesztéséhez és növeléséhez. A modern világban pedig egyre népszerűbbé válik az ózon a fodrászatban, a légfrissítésnél és zuhanyzásnál.
Az ózon és az oxigén egymás allotróp módosulatai. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson, (nagy tömegben) halványkék árnyalatú. -112 °C alatt sötétkék folyadék, -193 °C alatt sötétkék kristály. Az egyik legerősebb oxidálószer. Instabil: közönséges oxigénmolekulára (O2) és egyatomos, rendkívül reagens, úgynevezett nascensz oxigénre bomlik. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már alacsony hőmérsékleten is robbanásszerű. Rendkívül mérgező. Toxikus hatását elsősorban a telítetlen zsírsavak oxidatív bontása okozza, ami különösen E vitamin hiány esetén erőteljes. Szagát – ami még 500 ezerszeres hígításban is érezhető – rendszerint a klóréhoz hasonlónak találják, de koncentrációjától függően szegfű, széna, kén-dioxid, vagy nitrózusgáz illatúnak is érezhetjük.
Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami a vízben lévő mikroorganizmusoktól függően 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Ha kapcsolatba kerül bármiféle mikroorganizmussal, mint például baktériumokkal, vírusokkal, penésszel, gombával, szagot okozó elemekkel, vagy oldott oxidálható ásványi anyagokkal, akkor egyszerűen megsemmisíti azt, vagy csapadék formájában oxidálja és ezáltal kiszűrhetővé teszi, amit a telítődött szűrőanyagról időszakos visszamosatással lehet eltávolítani. Az oxidálási folyamat az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel előfordulhat.
Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban.
Villámcsapás közelében nagy mennyiségben keletkezik az ún. koronakisülés hatására. A tesla-tekercs kísérletek használatakor keletkező elektromos ívek is nagy mennyiségű ózont képesek előállítani. Továbbá minden 185 nm közeli hullámhosszú UV (UV-c) sugárzás is ózont fejleszt. A szoláriumcsövek többsége pl. éppen ezért speciális üvegburkolattal készül, mely ezt az UV fényhullámhoszt kiszűri, de a hétköznapi fénymásológépek is termelnek ózont, vagy akár a legtöbb halogén izzó is, csak igen kis mennyiségben.
Az emberek rendkívül érzékenyen reagálnak az ózonra. A fertőtlenítésre használt ózon töménysége 0,5-2,5 ppm (milliomodrész) között van. Az emberek 0,01 ppm ózonkoncentrációt szagról már érzékelnek. 0,01 ppm alatti az Egészségügyi Minisztérium szerint semmilyen káros hatással nincs az emberi szervezetre maximum 10 órán át tartó érintkezés esetén. A minisztériumi forrás szerint minden kellemetlen tünet (kiszáradt száj, légutak irritációja) az ózonnal érintett terület elhagyása után rögtön elmúlik, mindennemű következmény nélkül.
Mire használhatják az ózont?
Használják vízkezelésre, szennyvíz- és élelmiszer sterilizálásra. A kémiai ipar hasznosítja. Legújabb kísérletek alapján a fényképelőhívásra használt folyadékok újrahasznosításánál is meglepően jó eredménnyel alkalmazható, továbbá ivóvíz tisztításnál a klórozás kiváltására is alkalmazzák.